A Munkástanácsok Parlamentje

A MUNKÁSTANÁCSOK JOGAINAK ÉS MUKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI

l. Az üzem a munkásoké. A munkások az államnak a gyár termelése után adót és az üzemi nyereségből megállapított részesedést fizetnek.

2. .4 vállalat legfőbb irányító szerve a dolgozók által demokratikusan választott munkástanács.

3. A munkástanács saját kebeléből 3-3 tagú igazgatói bizottságot választ, amely a munkástanács állandó eljáró szerve, amely igazgatói bizottság később részletesen megállapított feladatokat is el fog látni.

4. Az igazgató az üzem alkalmazottja. Az igazgatót és a fontosabb munkakört betöltő alkalmazottakat a munkástanács választja. A választást megelőzi az igazgatói bizottság által nyilvánosan meghirdetett pályázat

5. Az igazgató a vállalat ügyének intézője, a munkástanácsnak felel.

6. A munkástanács fenntartja magának a következő jogokat:

7. Vita esetén valamennyi dolgozóra nézve a munkaviszony keletkezéséről és megszüntetéséről ugyancsak a munkástanács dönt.

8. Jóváhagyja a mérlegeket és dönt a vállalat részére megmaradt nyereség hovafordításáról.

9. Saját kezébe veszi a vállalat szociális ügyeinek intézését.

A munkástanácsok parlamentjének október 31-én hozott határozata. E parlamenten 24 nagyüzem küldöttei vettek részt, köztük a Ganz Vagon, a Ganz Hajó, a Ganz Villamossági, a Láng-gépgyár, a MÁVAG, a Beloiannisz, az Egyesült Izzó, a 1X. kerület összes gyárainak képviselete, továbbá öt megyéből a Paraszt Szövetség képviselői, az egyetemek forradalmi bizottságaival és az Értelmiség Forradalmi Bizottságának képviselői.

A A KÁDÁR-KORMÁNY ELSŐ RENDELETE

A Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány november 13-i ülésén a MSZSZ-ek javaslatára a szocialista demokrácia fejlesztése a dolgozóknak a hatalom gyakorlásába való fokozottabb bevonása, az üzemek munkás-vezetésének biztosítása érdekében a munkástanácsokkal kapcsolatban a következőket határozta el:

1. A munkástanácsok útján valósul meg a munkás önkormányzat. A munkástanácsok hatásköre kiterjed az üzemi élet minden területére, úgy-mint:

a) határozatokat hozhat minden kérdésben és a határozatokat az igazgató köteles végrehajtani, ha az nem ellentétes az általános érvényű törvényekkel, törvényerejű rendeletekkel;

b)                     a munkástanács dönt az üzem viszonyainak legjobban meg-felelő bérrendszer kialakításában a rendelkezésre álló béralap felhaszná­lásával;

c)az üzem tiszta jövedelmének egy része, amelyet a kormány később szabályoz, a munkástanács határozata alapján kerül felosztásra a dolgozók között.

2. A jelenleg megválasztott munkástanácsok gyakorolják a fenti jogokat, azonban tekintettel arra, hogy a most működő munkástanácso­kat nem mindenütt a dolgozók többsége választotta meg, a munkástaná­csok újra megválasztását minden üzemnél és munkahelyen az üzem összes dolgozóinak részvételével a munka felvétele után számított három héten belül meg kell ejteni.

A Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány felkéri a MSZSZOSZ-et, hogy a munkástanácsok választásával és működésével kapcsolatos végleges és részletes útmutatást mielőbb dolgozza ki, az üzemek bevonásával.

Budapest, 1956. nov. 13.

Kádár János

a Minisztertanács elnöke

Népszabadság, november 14.

Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete

A szocialista demokrácia gyakorlati megvalósulása csak úgy biztosítható, ha az egész nép tulajdonát képező gyárak, bányák, üzemek (a to­vábbiakban ipari vállalatok) vezetését az ipari vállalat dolgozói által válasz­tott munkástanács végzi.

A munkástanácsok megválasztásával, hatáskörével és ügyrendjével kap­csolatban a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbi törvényerejű ren­deletet alkotja.

 
                                           1. paragrafus

(1)      Munkástanácsot kell választani minden ipari üzemben, ipari vállalatnál, bányában, állami mezőgazdasági üzemben, beleértve az egyes állami intézmények (MÁV, Posta stb.) ipari termelő üzemeit is.

(2)    A termelő tevékenységet nem végző hivatalok, intézmények, szervezetek, továbbá a vasúti és postaforgalom, a közhasználatú autóközle­kedés, villamos- és légi közlekedés dolgozói munkástanácsot nem választanak.

(3)      A jelen paragrafus rendelkezései nem vonatkoznak a kisipari, háziipari, földműves, és egyéb szövetkezetekre, amelyeknek ügyeit választott szervek (közgyűlés, vezetőség stb.) intézik.

 
2. paragrafus

A MUNKÁSTANÁCSOK MEGVÁLASZTÁSA

(1)      A végleges munkástanácsot akkor lehet megválasztani, ha az összes dolgozóknak legalább kétharmada megjelenik munkahelyén. Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél az 1. paragrafus értelmében munkástanácsot kell  választani, a végleges munkástanács megválasztásáig az ideiglenes munkás-tanács a 6/1956. (XI. 12.) számú kormányhatározat alapján folytatja működését.

(2)      A munkástanács létszáma a vállalat dolgozóinak létszámától függően 11—71 tagból és 3—15 póttagból áll. E kereten belül a munkástanács tagjainak és póttagjainak számát a dolgozók választói gyűlése határozza meg.

3. paragrafus

(1)      A munkástanács tagjait a vállalat dolgozói üzemi gyűlésen, közvet­lenül és titkosan választják meg. A választást az üzemi szakszervezeti bizottság, a dolgozók széleskörű bevonásával készíti elő.

(2)      A választó üzemi gyűlésen a vállalat minden dolgozója szavazati joggal rendelkezik, és minden dolgozó megválasztható, aki a vállalatnál legalább egy éve alkalmazásban áll.

Nem választható be a munkástanácsba a vállalat igazgatója, főmérnöke és főkönyvelője; a vállalat igazgatója azonban a munkástanács ülésein ta­nácskozási joggal részt vesz.

 4. paragrafus

(1)   A választás lehetőleg az üzem összes dolgozóinak egy közös gyűlésén  történjék. Azokban az üzemekben, ahol a dolgozók nagy száma, vagy a munkahelyek (telephelyek) elszórtsága miatt ez nem lehetséges, a munkástanács tagjait üzemrészenként, műhelyenként, telephelyenként tartott gyűlésen kell megválasztani. Ilyen esetben egy-egy üzemrész, műhely, telep az ott dolgozók számarányának megfelelően választ munkástanács-tagokat.

(2)   A munkástanácsban az üzem dolgozói minden rétegének képviseletet kell biztosítani. A munkástanács kétharmadát a termelésben köz­vetlenül résztvevő dolgozók közül (fizikai dolgozók, művezetők, technikusok, mérnökök) kell választani.

(3)    A választás során a dolgozók nem listára, hanem egyes személyekre szavaznak. A dolgozóknak joguk van az előterjesztett listát megváltoztatni, illetve az általuk javasolt személyekkel a listát kiegészíteni A titkos szavazás alkalmával a választóknak joguk van a listáról bármely nevet kihúzni, és helyette más nevet beírni.

(4) A megválasztott munkástanács névsorát lehetőleg még a választás napján, legkésőbb azonban a választást követő 24 órán belül ismertetni kell a dolgozókkal.

                                                 5. paragrafus

(1)      A megválasztott munkástanács a választást követően legkésőbb 24 órán belül összeül és tagjai sorából megválasztja 5—15 tagú elnökségét, elnökét és elnökhelyettesét, valamint titkárát.

(2)      A munkástanács ülésein tanácskozási joggal részt vehet a vállalat igazgatóján kívül az üzemi szakszervezeti bizottság képviselője, az illetékes állami felügyeleti szervek képviselője, valamint a felettes szakszervezet képviselője.

                                                    6. paragrafus

(1)      A munkástanács tagjait első alkalommal egy évi Időtartamra vá­lasztják. A munkástanács elnökét egymásután legfeljebb két esetben lehet megválasztani.

(2)      A munkástanács tagja az egy $v időtartam lejárta előtt is vissza-hívható. A visszahíváshoz az őt megválasztó dolgozók kétharmad szavazat többsége szükséges.

 
7. paragrafus
A MUNKÁSTANÁCS ELNÖKSÉGE

(1)      Az elnökség a munkástanácsnak alárendelt végrehajtó szerve. Az elnökség tagjaira a munkástanács elnöke a dolgozók véleményének meg-hallgatásával tesz javaslatot.

(2)      Az elnökség ülésein az üzemi szakszervezeti bizottság képviselője és a vállalat igazgatója részt vesz, de arra a munkástanács elnöke a vállalat főmérnökét és főkönyvelőjét is meghívhatja tanácskozási joggal.

8. paragrafus

 A MUNKÁSTANÁCS JOGKÖRE

A munkástanács a vállalat legfontosabb kérdéseiben dönt, irányítja a vállalat egész tevékenységét. Ennek keretében:

(1)      Biztosítja a termelőmunka folyamatosságát, a vállalat leggazda­ságosabb működését;

(2)      gondoskodik a dolgozóknak járó munkabérek és egyéb juttatások kifizetéséről;

(3)      biztosítja az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítését;

(4) gondoskodik  és a vállalatot terhelő kötele­zettségek teljesítéséről, támogatja az igazgatót a munkafegyelem biztosításában;

(5) megállapítja a vállalat terveit és a dolgozók létszámát;

(6) meghatározza a vállalat szervezeti felépítését és az egyes vállalati, üzemi igazgatási szervek működését;

(7) a törvényes rendelkezések keretén belül meghatározza a munkások és alkalmazottak minimális és maximális bérét, jóváhagyja a dolgozók (a. munkások és alkalmazottak) besorolását és meghatározza az üzemen belüli bérezési formákat azok alkalmazási területeit;

(8) az elért nyereségből — a jogszabályok által később megállapítandó hányad szerint az államnak befizetendő részen felül — a vállalatnál maradó nyereség felhasználásáról dönt. Ennek megfelelően meghatározza a vállalati nyereségnek termelési, szociális és kulturális beruházásra és felújításra, valamint az üzem dolgozói részére nyereségvisszatérítés címén és egyéb célokra fordítandó összegek arányát és mértékét. A rendelkezésre álló összegből tartalékot képez;

(9) javaslatot tesz a kormánynak az export-, import-ügyletek vállalat által történő közvetlen lebonyolításának engedélyezésére;

         (10) irányítja a vállalat pénzgazdálkodását;

a)    a fennálló törvényes rendelkezések keretén belül rendelkezik a vállalat álló- és forgóeszközeivel;

b)    engedélyezi hitel felvételét;

c)    jóváhagyja a vállalat mérlegbeszámolóit;

(11) A munkástanács jogosult a számára biztosított jogok bármelyikét beszámolási kötelezettség mellett az Elnökségre, vagy az igazgatóra átru­házni.

 
9. paragrafus
A MUNKÁSTANÁCS ELNÖKSÉGÉNEK JOGKÖRE

 
(1)   Az Elnökség a munkástanács határozatainak megfelelően működik és megszabja az üzem igazgatójának feladatait.

(2)   A munkástanács két ülésének időpontja között dönt a vállalat olyan ügyeiben, amelyek a munkástanács kizárólagos hatáskörébe utalva nincsenek.

(3)   A vállalat vezetőbeosztású dolgozóinak alkalmazásához vagy el-bocsátásához az Elnökség jóváhagyása szükséges.

(4)   A munkástanács engedélye alapján hitelt vehet fel.

     (5)  Az Elnökség a dolgozók élet- és munkakörülményeit közvetlenül érintő kérdésekben (pl. bérezési, szociális, kulturális kérdések stb.) hatá­rozatot hoz, de határozata meghozatalánál köteles az üzemi szakszervezeti bizottság véleményét figyelembe venni. Ha ezt elmulasztotta, úgy az ügyet döntés céljából a munkástanács elé kell terjeszteni.

(6)   A munkástanács által meghozott határozatok végrehajtását ellenőrzni.

(7)   A vállalat igazgatóját, főmérnökét és főkönyvelőjét rendszeresen beszámoltatja.

 
10. paragrafus

A MUNKÁSTANÁCS, AZ ELNÖKSÉG ÉS AZ IGAZGATÓ
KAPCSOLATA

(1)   A munkástanács és az Elnökség határozatait az igazgató hajtja végre. Abban az esetben, ha a munkástanácsnak; vagy az Elnökségnek határozata törvénybe, törvényerejű rendeletbe, vagy kormányrendeletbe ütközik, annak végrehajtását az igazgató megtagadni és a határozatról a felettes szervnek jelentést tenni köteles.

(2)   Az üzem igazgatója egyszemélyileg szervezi a termelési folyamatokat és a jogszabályok előírásai, a munkástanács és az Elnökség határozatai, valamint a felsőbb szervek utasításai alapján irányítja az üzem tervének végrehajtását.

(3)   Az üzem azon dolgozóit, akik beosztásuknak megfelelő munkát nem, vagy hanyagul végzik el, az igazgató vonja felelősségre.

(4)   Amennyiben az Elnökség az üzem folyamatos munkájával, és a terv végrehajtásának biztosításával kapcsolatban intézkedést tenni elmu­lasztott, úgy azt az igazgató saját hatáskörben pótolja. Erről az Elnökség legközelebbi ülésén beszámolni köteles.

(5)   Amennyiben nincs egyetértés az igazgató és a munkástanács között, úgy a vitás kérdéseket a felettes szervhez — szükség esetén közvetlenül a minisztériumhoz — kell felterjeszteni.

 
11. paragrafus

 
Az üzem igazgatóját a jogszabályban meghatározott felettes állami szerv nevezi ki és menti fel. Igazgató felmentéséhez vagy kinevezéséhez a munkástanács előzetes hozzájárulása szükséges. Igazgató felmentését vagy kinevezését az illetékes felettes állami szerv felé a munkástanács is kezdeményezheti.

 
12. paragrafus
ÜGYRENDI KÉRDÉSEK

(1)            A munkástanács általában havonta — lehetőleg munkaidőn kívül — tartja ülését, amelyen a tanács tagjainak részvétele kötelező. Indokolt esetben a munkástanács elnöke engedélyezheti a távolmaradást,

(2)            Az ülés összehívásáról és annak napirendjéről az elnök gondoskodik, és arról az üzem dolgozóit is értesíteni kell. A tanács tagjai a napirendi pontok tekintetében ülés előtt kikérik a dolgozók véleményét.

(3)            A munkástanács előre meghatározott napirendi pontokat azonban a tanács bármely tagjának javaslatára, a tanács döntése alapján előre meg nem határozott kérdés is felvehető az ülés napirendjére

 
13. paragrafus

 
(1)     A munkástanács érvényes határozatot akkor hozhat, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van.

(2)     A munkástanács határozatát szótöbbséggel hozza.

 
14. paragrafus

 
(1) A munkástanács elnöke az ülésre, szükség esetén, szakembereket (munkásokat, tisztviselőket) meghívhat.

(2} A munkástanács elnöke minden ülésen köteles beszámolni az üzemnek az utolsó ülés óta végzett munkájáról. Ezt a beszámolót az elnök helyett a vállalat igazgatója is megteheti.

(3) Az egész üzemet érintő nagyjelentőségű, ügyeket a munkástanács döntés céljából az üzem dolgozóinak ülése elé terjesztheti.

 
15. paragrafus

 
(1)   Az Elnökség üléseire a 12—14. paragrafus rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.

(2)   Az Elnökség üléseit általában hetenként tartja.

(3)   Az Elnökség negyedévenként jelentést ad munkájáról a munkástanácsnak.

 
16. paragrafus

VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

(1)      A munkástanács tagjai feladatukat társadalmi munkában látják el, nem függetlenítettek.    

(2)      A munkástanács megválasztott tagja — mindaddig, amíg e tisztet betölti — nem bocsátható el.

 
17. paragrafus

 
(1)   A munkástanács és az Elnökség ülését a tanács elnöke minden esetben köteles összehívni, ha azt tagjainak egyharmad része, az igazgató, vagy az üzemi szakszervezeti bizottság kívánja.

(2)   A munkástanács és az Elnökség ülésein a tagok egyharmadának kívánságára, az üzem dolgozóinak teljes ülésén pedig minden esetben tit­kosan történik a szavazás.

 
18. paragrafus

Ez a törvényerejű rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Dobi István sk.,
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kristóf István sk.,

                                            a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Népszabadság, november 22.